Az UGO Birtok története édesapámmal, Babos Bélával kezdődik, aki Halásziban, a Dunasoron töltötte felejthetetlen gyermekéveit. Bár az élet szülőfalujától messzebb sodorta, de gyökereit sohasem felejtette.

Még fiatal volt, amikor az egykori 1-es főúton, az osztrák határ közelében, Levél község mellett egy gödör helyén éttermet, panziót álmodott meg. Álmait hosszú, kitartó és alázatos munkával sikerült megvalósítani, 1981-ben édesanyámmal, Erzsikével közösen megnyitották a Kerék Fogadót, amely az ország második magánétterme volt. Sikeres volt az ötlet, rengeteg új élmény vette kezdetét. Szüleim folyamatosan bővítették a fogadót. Az étterem mellett medence, teniszpálya, halaktól nyüzsgő kerti tó létesült szigettel, lovarda, bowling és focipálya épült.

Szerette Levél települést, de gyermekkori barátai mindig hiányoztak neki. A vendéglátásban elért sikerek után még mélyebben kereste gyökereit, különös vonzódást érezve az anyaföld, a teremtett világ iránt. Visszavágyott szülőfalujába, ezért a 90-es évek elején megvette a falu határában lévő legelőt, az úgót. Az elhanyagolt terület újra az építés és az alkotás helyszíne lett. Az egykori legelőn, a Mosoni-Duna partján felépült a Babos major lovardával, tóval, focipályával, vendégházakkal. A területet erdővel keretezte, a majorban kialakított gyönyörű tavat “megdobáltatta” (kitisztítatta), a területet parkosította. A Babos major közelében családi házas övezetet alakított ki, a falu egyik legszebben kialakított részét hozva ezáltal létre. Több tízezer fát ültetett önerőből a Szigetközben. A fizikai alkotáshoz a Jóisten segítségét is kérte, melyért hálából a szerény, de annál méltóbb gondolat által vezéreltetve az Erzsébet kápolnát is megépítette a majorban.

Újat úgy teremtett, hogy a régire építkezett, vigyázott a hagyományokra. A falusi gyerekeket a lovak szeretetére tanította, a hagyományőrző egyesületet támogatva felelevenítették a lovas banderiális hagyományokat. Volt idő, amikor a lovas bandérium 10 lovából 9 a Babos major méneséből származott.

A major működtetésében, szépítésében családtagjai is lelkesen vettek részt, így édesapám 2017-ben nyugodtan adhatta át a stafétabotot a következő generáció számára.

Nagy örömmel és kíváncsisággal várta, hogy Betti lánya és férje, Krisztián hogyan fejleszti tovább a családi birtokot. Minden tervre kíváncsi volt, mindent tudni akart, gondolataival, tanácsaival sokat segített a birtok fejlesztésében.  Büszkeséggel és megnyugvással töltötte el, hogy unokái, Bettike és Krisztián is komolyan készül a Majorság továbbvitelére.

A Babos major időközben UGO Birtokká változott, de célunk, hogy a hagyományok tisztelete által, édesapám örökségét ápolva tovább vigyük jóhírét ennek a gyönyörű vidéknek és a rajta alkotott kis ékszerdoboznak.

És hogy miért is nevezik UGO-nak?

Ez a legelő neve volt Halásziban, amit itt mindenki úgóként ismer. A terület, ahol most az UGO Birtok található, a falu tehéncsordájának legelőhelye volt. A falu északi részén helyezkedik el, ahol az Alpok és a Kárpátok között fújó északi szél állandó susogó, morajló, zúgó hangjáról kaphatta „a zúgó”, vagy „az úgó” nevet.

Jó pihenést, kellemes időtöltést kívánunk!

Babos Bernadett és családja